Március 15.

Dátum: 2007. Március 15.

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Történelmi elõzmények
Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt elõzmény nélküli. Abban az idõben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyûlés, ennek nyelve elõször a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.

1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erõsebbé vált az uralkodó iránti gyûlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat.

1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.

1825-ben összeült az Országgyûlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel címû mûve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyûlési Tudósítások címû lapot, amelybõl értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erõsödõ reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetõt börtönbe záratott.

A reformmozgalom erõsödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felelõs magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény elõtti egyenlõség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált.

Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a forradalom.
Mi történt 1848 marcius 15.-én?
A bécsi forradalom híre ösztönzõ hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petõfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petõfi lelkesítõ költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyûlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petõfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül gyõzött a forradalom. Az összegyûlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

A Kokárda

Március 15.-én minden megemlékezõ kokárdát tûz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek elõször nemzeti színû szalagot.

2006 / 2007 -es Tanév
Dátum: 2007. Január 20.

Január
Boldogasszony Hava - Vízöntõ Hava

Január 1. - Újév napja

Már a rómaiak is vidáman ünnepelték a kétarcú - a múltba és a jövõbe tekintõ - Janus isten ünnepét. A január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár általánosította. E nap idõjósló, szerelmi - és esetleg haláljósló nap volt. Ha újesztendõ napján szép, fényes az idõ, jó lesz az esztendõ.

Január 6. - Vízkereszt napja

Az egyházi naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése napja, az a nap, amikor Jézus Krisztus kinyilvánította születését a pogány népeknek. Ennek jelképe, hogy a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária elõtt. A katolikus egyházi szertartás szerint e napon a templomokban tömjént és vizet szentelnek - innen származik a magyar Vízkereszt elnevezés. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör utolsó napja. Ehhez a naphoz kapcsolódik a következõ idõjóslás: "Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél." Vízkereszt napja utat nyit a sok vidámsággal, muzsikával járó farsang idõszakának is.

Január 22. - Szent Vince napja

Vince országosan ismert borvédõszent volt. Napja általános termésjóslónap. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyõzi a tél sötét hatalmait és elõkészíti a lassan közeledõ tavasz útját. "Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni." ("Száz esztendõs kalendáriom" - 1799.) "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" De ki volt Szent Vince, akit védõszentjüknek tartanak a magyarországi vincellérek is? Zaragozai Vincét, a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, 304-ben halt vératúhalált. Csontjait Valenciában õrzik. Neve latin eredetû (Vincentinus), jelentése gyõzedelmes. Európában jól ismert védõszent , aki Portugália patrónusa, a vigneroni szõlõhegyeké, a német és a francia vincelléreké, tévesen a nevében levõ bor (vin) szótag alapján a párizsi borkereskedõké is.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétõl Szent János poharáig c. könyvébõl

Szülõk és iskolák európai napja az Alistáli Alapiskolában
Dátum: 2006. November 14. Szombat, 20:14

Az Alistáli Magyar Tannyelvû Alapiskolában immár negyedik alkalommal került sor a szülõk és iskolák európai napjára 2006. október 6 - án. Köztudott, hogy a család sok feladatot hárít át az iskolára, hiszen a gyermekek jellemének, akarati és érzelmi jegyeinek a kialakulása , viselkedése, életmódja, erkölcsi értékei nagyrészt az iskolai közösségen belül alakulnak ki. A szülõk számára nagyon fontos, hogy mi történik az év tíz hónapjában az iskola falain belül. A szülõk és iskolák európai napján lehetõségük nyílt a szülõknek betekinteniük az oktatási - nevelési folyamatba, együtt töltötték el a napot gyermekükkel és pedagógusokkal. Délelõtt nyitott órákon vettek részt, ami annyit jelent, hogy a szülõk bent ültek az osztályban és figyelemmel kísérték a tanítási óra menetét, gyermekük aktivitását, viselkedését. Az iskolában már hagyomány, hogy ezen a napon az elsõ osztályos tanulók fát ültetnek . Az idén is így volt. A legkisebb növendékek és a III.B. osztály tanulói rövid mûsort adtak elõ, majd az igazgató helyettesnõ elmondta a tanulóknak, hogy milyen fontos szerepe van minden egyes fának az ember életében, hogy védeni, gondozni kell a õket is. A gyerekek nagy örömmel ültették és öntötték meg a kicsike kõrisfát, amelyrõl természetesen nekik kell gondoskodniuk. Mivel október hatodikát írtunk, délben az iskola pedagógusai, tanulói, a szülõk és a falu lakosai megemlékeztek az aradi vértanukról a falualapítási szobornál. Nemcsak a tanítási órákat, de az iskolai klub foglakozásait is megtekinthették délután a kedves szülõk. A módszertani összejövetelre a kora délutáni órában került sor. Témája: ismerkedés az ötödik évfolyamba lépett tanulók személyiségi jegyeivel. Ezen a tapasztalatcserén a volt negyedikes osztályfõnökök és az idei ötödik osztályban tanító pedagógusok vettek részt. Ezt követte az össz - szülõi és végül az osztályszülõi értekezlet. A megjelent szülõk kellemes és hasznos napot töltöttek el ezen a napfényes, októberi napon az Alistáli Alapiskolában.

Mgr. Bíró Ildikó pedagógus

Iskolánkról ...

Az Alistáli Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatósága, tantestülete és diákjai nevében nagy tisztelettel köszöntöm a honlapunkat olvasókat. Kérem ismerjék meg környezetüket, munkánkat, lehetõségeinket, eredményeinket, terveinket. Alistál 2000 lélekszámú csallóközi község Dunaszerdahely és Nagymegyer között. Iskolánk teljes szervezettségû ( 1-9 évfolyam ). Nemcsak az alistáli gyerekek járnak ide hanem a környezõ falvakból is- Bögellõ, Padány, Mad, Albár, Pódafa, Patas. Az iskola 2002 január 1-tõl jogalanyi, fenntartó a dunaszerdahelyi járási hivatal, 2002 júl. 1-tõl a fenntartó Alistál község lett.

Az iskola egy több mint 40 éves kétemeletes épület, hozzá van építve a tanterem, különálló a kazánház és az iskolai konyha. 2005. jan. 28-án átadásra került. Az iskolaudvarban egy emeletes épület, melynek emeletét az iskola veheti birtokba. Itt lesz a számítástechnikai terem 15 számítógéppel, a diák- és pedagógus könyvtár, olvasóteremmel, ún.moziterem, az iskola egy szép fásított parkkal is rendelkezik, valamint sportpályával. A demográfiai hullámvölgy hatása a létszámunkban jelentõs változást nem okozott. Továbbra is élvezzük a szülõk bizalmát. Köszönjük ezt a bizalmat, és a jövõben is arra törekszünk, hogy ezt a bizalmat és iskolánk jó hírnevét továbbra is megõrizzük.

Célunk, hogy tanulóink boldog, együttmûködése kész, erkölcsi értékeket ismerõ és tesztelõ, a munkaerõpiacon érvényesülni tudó a változó körülményekhez könnyen alkalmazkodó, saját akarattal és egészséges önbizalommal rendelkezõ, felelõs döntésekre képes fiatalok legyenek. A pedagógus oktató nevelõ munkája arra irányosul, hogy diákjaik közül a 9. osztály befejeztével minél többen rendelkezzenek e személyiségi jegyekkel. A vidám gyermekkor emlékeivel és megalapozott tudással folytassák további tanulmányaikat. A gyermekek iránt érzett felelõsségünk a magas szakmai tudással és erkölcsi értékekkel rendelkezõ pedagógusokba vetett hit és a szülõk támogató együttmûködése lehet garancia mindezekhez.

Mgr.Kázmér Éva
Igazgatónõ